Gránát grófnő magára öltötte az anyukám maradék sötétítőfüggöny darabjából kreált báli öltözékét, majd az előszoba napsütötte részére vitette magát hű szolgálójával, és várt a fényképre, amelyen tökéletesen látszani fog, milyen szépen csillognak a gránát ásványkövek és áttetsző bordó kásagyöngyök, valamint az ezüst színű zsorzsett teklák a szürke gyöngyök közül kiemelkedve a legújabb nyakékében.
De hiába várakozott,... a kép nem sikerült.
Kivitette hát magát az erkélyre, ahol a délutáni napsugarak a fakorlát rései közt vidám csíkokat vetítettek gyönyörű ékszerére...Várt..
De hiába várakozott.
Egy idő után elunta magát, és beleegyezett, hogy próbáljuk meg vaku segítségével....
Amikor már végképp elunta magát, rájött, hogy nem is olyan rossz az első kép!
Azt mindenesetre elhatározta, hogy elküldi szolgálóját, szabadnapján olvassa már végig a fényképezőgép beállításainak teljes leírását, és ha lehet legközelebb kicsit profibb módon, és sokkal gyorsabban készüljenek a képek!
Nekem bejött a kép is, az ékszer is, meg a sztori is:) Nagyon szép lett!
VálaszTörlésKöszönöm,ez jólesett,nagyon fárasztó fényképezés volt!
VálaszTörlésCsodaszép!
VálaszTörlés